A felmérés alapján, a válaszadók közel felénél már megvalósult, negyedénél pedig folyamatban van energiahatékonysági fejlesztés. Mindössze öt százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni a fejlesztéshez szükséges forrást. Akiknek terveik között szerepel ilyen jellegű beruházás, azoknak kétharmada legfeljebb tízmillió forintot szánna rá, míg a többiek 10 és 100 millió forint közötti összeget fordítanának erre.
Legnagyobb előny a költségcsökkentés
Az energiahatékonysági beruházások legnagyobb előnyét a Schneider Electric kutatása során megkérdezettek 60 százaléka egyértelműen a költségek csökkentésében látja. Ugyanakkor 20-20 százalék jelölte meg a fenntarthatósági célok teljesítését, illetve a folyamatok hatékonyabbá tételét elérendő célként.
A kutatásban résztvevők közül a legtöbben - 70 százalék – a nyílászárók cseréjét vagy az épület szigetelését végezték el, vagy tervezik a jövőben. Hasonlóan magas azok aránya – a megkérdezettek mintegy kétharmada –, akik megújuló energiaforrást is bevontak, vagy bevonnának az energiamixbe.
A válaszadók valamivel több mint fele pedig az elavult, korszerűtlen gépek lecserélésébe is befektet az energiahatékonyság javítása érdekében, míg a fűtő- és hűtőberendezések cseréjét a felmérésben résztvevők 45 százaléka jelezte.
A felmérésből az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért. Fogyasztásmérők telepítéséről, valamint a régiek modernebb eszközökre cseréléséről a válaszadók negyede számolt be, míg korszerű épületautomatikai rendszert ötödük telepített. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott arról is, hogy átállt az elektromos áram használatára a gépek üzemeltetésénél.
Meghatározó szempont a gyártó hírneve
Több tényező is számottevő mértékben befolyásolja, hogy az energiahatékonysági beruházás során milyen termékeket, eszközöket választanak a hazai vállalkozások. A legfontosabb szempont, amit a válaszadók kétharmada emelt ki, hogy a piacon ismert és elismert legyen a gyártó, amelynek a megoldását használják. Majdnem ilyen fontos tényező, hogy mit javasol a kivitelező, valamint a biztonság is elsődleges (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). A minőségi és gyors segítséget nyújtó szervizhálózatot a megkérdezettek 40 százaléka említette fontos szempontként, ugyanakkor mindössze öt százalék volt azok aránya, akiknek az ár a legfontosabb tényező.
A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy a kivitelezőről milyen szempontok alapján döntenek a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás során. A legtöbben – a válaszadók 40 százaléka – ajánlás útján keres meg lehetséges kivitelezőket. A válaszadók 30 százaléka tendert ír ki a feladat elvégzésére, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik régi kapcsolat, vagy ismeretség alapján választanak.
A fogyasztás mérése, az adatok gyűjtése segít az okos döntésben
„A Világgazdasági Fórum elemzése szerint[1] napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész, vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. Ahogy a kutatásból is látszik, a hazai vállalkozások többsége az első lépéseket már megtette, vagy most teszi meg az energiahatékonyabb működés felé. Épületek digitalizálásával, a fogyasztás mérésével és irányításával például a szigeteléshez mérhető energiamegtakarítás érhető el úgy, hogy az ilyen fejlesztések költsége alig több mint a szigetelés egy tizede. Hazai példa is van arra, hogy intelligens mérőberendezésekkel és az általunk szállított energiamenedzsment rendszerrel akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban.”
– mutatott rá Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.
Footnotes