Több mint 800 millió ember nem jut ivóvíz-szolgáltatáshoz
Tavaly már közel 2,3 millió, tisztán elektromos meghajtású autót adtak el világszerte és csak Európában 160 ezernél is több töltőállomás szolgálja ezeket a járműveket illetve tulajdonosaikat. A Schneider Electric összegyűjtötte az e-autózás történetének és jelenének 8 legizgalmasabb sztoriját.
Majdnem kétszáz éves történet – magyar kapcsolattal
Elsőre megdöbbentő, de közel kétszáz éves múltra tekint vissza az elektromos járművek fejlesztése, ráadásul igen komoly magyar vonatkozása is van. Az első, tisztán elektromágneses elven működő elektromos motort, a „villanydelejes forgonyt” Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban, igaz nem szabadalmaztatta azt. Az első, utakra szánt elektromos jármű prototípusát 1832-ben építette meg Robert Anderson skót mérnök. Az első, elektromos autónak nevezhető jármű elkészítése viszont Thomas Parker nevéhez fűződik, az 1884-ben bemutatott autójában már megvolt a potenciál, hogy meghódítsa az utakat.
Egyszer már uralták az utakat
A 19. és a 20. század fordulóján az autózásban az elektromos meghajtás volt az uralkodó, tízezerszámra adták el az ilyen járműveket. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1900-ra minden harmadik, közúton közlekedő jármű elektromos autó volt. Számos előnyük már akkor is megmutatkozott: csendesebbek, tisztábbak voltak, mint akár gőzmeghajtású, akár belső égésű motort használó társaik, illetve ez utóbbiakkal ellentétben nem volt szükség kurblira a beindításukhoz. Főként a villámgyors fejlődésnek induló nagyvárosokban voltak népszerűek, ahol a korlátozott hatótávolságuk sem jelentett problémát, New Yorkban például a 19-20. század fordulóján már 60 elektromos meghajtású taxi várta az utasokat. A 20. század elején azonban fokozatosan elveszítették kezdeti előnyüket az elektromos járművek, amiben szerepet játszott a nagy olajmezők feltárása., Ami olcsóbbá tette a belső égésű motor használatát, az az úthálózat fejlődése volt, melynek köszönhetően a hosszabb távú autós utazások is lehetővé váltak, a motorok fejlesztése, illetve a benzinmeghajtású autók tömegtermelésének beindulása Henry Fordnak köszönhetően. 1912-ben egy Ford T-Model mindössze 650 dollárba került, míg egy elektromos autóért ennek több mint 2,5-szeresét kellett fizetni.
Kétmillió fölött
A múlt évben 2,26 millió tisztán elektromos autót értékesítettek világszerte, ami 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2019 végére nagyjából 7,5 millió elektromos meghajtású személyautó rótta az utakat a Földön. Ha az eladott járművek számát nézzük, akkor Kína a listavezető, a távol-keleti országban közel 1,2 millió elektromos autót vásároltak 2019-ben.
E-autó barát skandinávok
Az észak-európai országok számos gazdasági, egészségügyi, oktatási mutatóban szerepelnek a legjobbak között a világon és az elektromos autózásban is az élre törnek. Norvégiában például a tavaly eladott új autók 56 százaléka volt elektromos meghajtású, ez a legmagasabb arány a világon, míg a második ebben a mutatóban Izland lett, 24,5 százalékkal. Magyarországon 2019-ben 1833 tisztán elektromos autót értékesítettek, és bár ez az egy évvel korábbihoz képest 41 százalékos növekedést jelentett, a teljes piac alig több mint 1 százalékát adta ez a kategória. Itthon hasonlóan számos más országhoz, állami segítséget igényelhetnek az elektromos autók vásárlói, melynek összege jelenleg 1,5 millió forint, és eddig már több mint 3 milliárd forintot fizettek ki ilyen támogatásokra.
Tarolt a Tesla
Tavaly a Tesla Model 3 volt a legnépszerűbb elektromos személyautó a világon, amiből mintegy 300 ezret értékesítettek. Elon Musk cége, azonban nem csak a marketingben és az eladásban nyújt kiemelkedőt, a járműveik egyelőre ár és teljesítmény szempontjából is a kategória csúcsát jelentik. A társaság már bemutatta a Tesla Roadster 2-t is, amire már felvesznek előrendeléseket, és ami az eddigi hírek szerint szintén rekorder lesz, a hatósávolsága ugyanis eléri az 1000 kilométert.
Nem százas tempó
Tavaly szeptemberben a floridai Kennedy Űrközpont kifutóján száguldott egy több mint 800 lóerős tűzpiros sportautó, azzal a céllal, hogy rekordot döntsön. Ez sikerült is, a C7 Corvette alapjaira épített Genovation GXE 338 km/órás sebességet ért el, ezzel a leggyorsabb, tisztán elektromos autó címet érdemelte ki.
70-szeres növekedés
A múlt év végére Európában 165 ezer töltőállomás állt rendelkezésre az elektromos autók töltésére, a European Alternative Fuels Observatory adatai szerint, ez az első, 2011-es adathoz képest hetvenszeres növekedést jelent.
Nem gyerekjáték, vagy mégis?
Az elektromos autók lényegesen drágábbak, mint a hasonló kategóriájú és tudású benzines vagy dízel járművek, a prémium kategóriát képviselők ára pedig egészen magasra ugorhat. Az e-autózásnak komoly lökést adó Tesla S Model például 80-100 ezer dollár közötti összegért vásárolható meg, persze egyedi igények alapján még magasabb is lehet az ár. Azonban nem feltétlenül kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy valaki szert tegyen egy Tesla-ra, igaz a 14 dolláros változat nem a garázsba, hanem inkább a gyerekszobába, vagy gyűjtők esetében egy vitrinbe illik. A világ egyik leghíresebb játékautó gyártója, a Matchbox ugyanis ennek az autónak is elkészítette a kicsinyített mását.
„Az elmúlt években rengeteget fejlődtek az elektromos autók és az őket kiszolgáló infrastruktúra, amire szükségünk is van, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban korántsem olyan ütemű az átállás a hagyományosról az elektromos meghajtásra, mint indokolt lenne. A klímacélok elérésének támogatására a közelmúltban jelentettük be, hogy 2030-ig mintegy 14 000 járműből álló céges flottánkat teljes egészében elektromos meghajtású autókra cseréljük le. Az e-mobilitás számos munkatársunk számára egyáltalán nem újdonság, hiszen olyan termékeken dolgoznak, ami annak elterjedését támogatja. Az EcoStruxure for eMobility rendszerünk például teljes körű megoldást nyújt a töltési infrastruktúra kialakítására a tanácsadástól a mikrohálózatok kiépítésén és menedzselésén át a töltőállomások szállításáig” - mondta el Kozma László, a Schneider Electric szakértője.
A jelentés szerint 1980 óta évente nagyjából 1 százalékkal bővül az emberiség vízfogyasztása, és ha nem változik ez az ütem, akkor 2050-ben a 2016-oshoz képest 20-30 százalékkal több vízre lesz szükségünk ahhoz, hogy eltartsuk magunkat. Bár a Föld felszínének kétharmadát víz borítja és bolygónk teljes vízkészletét közel 1,4 milliárd köbkilométerre teszik, ennek nagyon kis része, mintegy 2,5 százaléka az édesvízkészlet. Ráadásul a megújuló – vagyis a folyókban lévő, illetve a csapadékkal érkező – édesvíz még kevesebb, becslések szerint a Föld teljes vízkészletének mindössze 0,003 százaléka.
A szakemberek szerint nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy elfogy a víz, viszont mindenképpen szükség lenne arra, hogy változtassunk szokásainkon. Elég csak arra gondolni, hogy egy csésze kávé előállításához mintegy 140 liter vizet használunk fel, míg egy kilogramm szarvasmarhahúshoz 16 ezer litert.
Eközben világszerte 844 millió ember nem jut hozzá még alapszintű ivóvíz-szolgáltatáshoz sem. Még többen, majdnem 900 millióan vannak azok, akik számára semmilyen szennyvízkezelési megoldás nem érhető el. Ez óriási egészségügyi kockázatot, járványveszélyt jelent, elég csak arra gondolni, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány során is az egyik legfontosabb védekezési módszer a személyes higiénia biztosítása, a rendszeres kézmosás.
Ahogyan arra az ENSZ legújabb, március 22-én kiadott vízügyi jelentése is utal, a következő évtizedekben hatalmas beruházásokra lesz szükség a biztonságos vízellátás biztosításához. A becslések viszonylag széles skálán szóródnak, a World Water Council 2030-ig 6700 milliárd dolláros beruházási igénnyel számol, míg az OECD 2050-ig 22,7 ezer milliárd dollárossal.
A víz kulcsfontosságú létezésünk szempontjából, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ellátási biztonságra. A jelenleg már elérhető fejlett technológiák révén a víz- és szennyvízszolgáltató cégek jelentősen tudják növelni működési hatékonyságukat. A Schneider Electric az EcoStruxure speciálisan a vízipar számára kialakított architektúrájával komplett megoldást nyújt a terepi eszközöktől (pl.: intelligens szivattyús alkalmazásokra fejlesztett frekvenciaváltók) a vezérlésen és megjelenítésen át az intelligens döntéstámogató rendszerekig” – mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric termékmenedzsere.
A vízszolgáltatási szektor a világ energiafelhasználásának mintegy 4 százalékáért felelős jelenleg. A becslések szerint az ágazat energiaigénye 2040-ig a 2016-os szint duplájára nő majd. Ugyanakkor a jelenleg is rendelkezésre álló technológiai megoldások hatalmas lehetőségeket kínálnak a hatékonyabb vízgazdálkodás megvalósítására, és a Nemzetközi Energia Ügynökség 2016-os elemzése szerint elvileg adott a lehetőség arra is, hogy 2040-ig akár 15 százalékkal csökkentse energiafelhasználását a vízügyi szektor. Ez azon túl, hogy komoly megtakarítást jelentene a szolgáltatócégeknek, aminek köszönhetően tovább javíthatnák az ellátás színvonálat, a klímavédelem szempontjából is fontos lépés lenne, hiszen csökkenteni lehetne az üvegházhatású-gázok kibocsátását. "
Majdnem kétszáz éves történet – magyar kapcsolattal
Elsőre megdöbbentő, de közel kétszáz éves múltra tekint vissza az elektromos járművek fejlesztése, ráadásul igen komoly magyar vonatkozása is van. Az első, tisztán elektromágneses elven működő elektromos motort, a „villanydelejes forgonyt” Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban, igaz nem szabadalmaztatta azt. Az első, utakra szánt elektromos jármű prototípusát 1832-ben építette meg Robert Anderson skót mérnök. Az első, elektromos autónak nevezhető jármű elkészítése viszont Thomas Parker nevéhez fűződik, az 1884-ben bemutatott autójában már megvolt a potenciál, hogy meghódítsa az utakat.
Egyszer már uralták az utakat
A 19. és a 20. század fordulóján az autózásban az elektromos meghajtás volt az uralkodó, tízezerszámra adták el az ilyen járműveket. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1900-ra minden harmadik, közúton közlekedő jármű elektromos autó volt. Számos előnyük már akkor is megmutatkozott: csendesebbek, tisztábbak voltak, mint akár gőzmeghajtású, akár belső égésű motort használó társaik, illetve ez utóbbiakkal ellentétben nem volt szükség kurblira a beindításukhoz. Főként a villámgyors fejlődésnek induló nagyvárosokban voltak népszerűek, ahol a korlátozott hatótávolságuk sem jelentett problémát, New Yorkban például a 19-20. század fordulóján már 60 elektromos meghajtású taxi várta az utasokat. A 20. század elején azonban fokozatosan elveszítették kezdeti előnyüket az elektromos járművek, amiben szerepet játszott a nagy olajmezők feltárása., Ami olcsóbbá tette a belső égésű motor használatát, az az úthálózat fejlődése volt, melynek köszönhetően a hosszabb távú autós utazások is lehetővé váltak, a motorok fejlesztése, illetve a benzinmeghajtású autók tömegtermelésének beindulása Henry Fordnak köszönhetően. 1912-ben egy Ford T-Model mindössze 650 dollárba került, míg egy elektromos autóért ennek több mint 2,5-szeresét kellett fizetni.
Kétmillió fölött
A múlt évben 2,26 millió tisztán elektromos autót értékesítettek világszerte, ami 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2019 végére nagyjából 7,5 millió elektromos meghajtású személyautó rótta az utakat a Földön. Ha az eladott járművek számát nézzük, akkor Kína a listavezető, a távol-keleti országban közel 1,2 millió elektromos autót vásároltak 2019-ben.
E-autó barát skandinávok
Az észak-európai országok számos gazdasági, egészségügyi, oktatási mutatóban szerepelnek a legjobbak között a világon és az elektromos autózásban is az élre törnek. Norvégiában például a tavaly eladott új autók 56 százaléka volt elektromos meghajtású, ez a legmagasabb arány a világon, míg a második ebben a mutatóban Izland lett, 24,5 százalékkal. Magyarországon 2019-ben 1833 tisztán elektromos autót értékesítettek, és bár ez az egy évvel korábbihoz képest 41 százalékos növekedést jelentett, a teljes piac alig több mint 1 százalékát adta ez a kategória. Itthon hasonlóan számos más országhoz, állami segítséget igényelhetnek az elektromos autók vásárlói, melynek összege jelenleg 1,5 millió forint, és eddig már több mint 3 milliárd forintot fizettek ki ilyen támogatásokra.
Tarolt a Tesla
Tavaly a Tesla Model 3 volt a legnépszerűbb elektromos személyautó a világon, amiből mintegy 300 ezret értékesítettek. Elon Musk cége, azonban nem csak a marketingben és az eladásban nyújt kiemelkedőt, a járműveik egyelőre ár és teljesítmény szempontjából is a kategória csúcsát jelentik. A társaság már bemutatta a Tesla Roadster 2-t is, amire már felvesznek előrendeléseket, és ami az eddigi hírek szerint szintén rekorder lesz, a hatósávolsága ugyanis eléri az 1000 kilométert.
Nem százas tempó
Tavaly szeptemberben a floridai Kennedy Űrközpont kifutóján száguldott egy több mint 800 lóerős tűzpiros sportautó, azzal a céllal, hogy rekordot döntsön. Ez sikerült is, a C7 Corvette alapjaira épített Genovation GXE 338 km/órás sebességet ért el, ezzel a leggyorsabb, tisztán elektromos autó címet érdemelte ki.
70-szeres növekedés
A múlt év végére Európában 165 ezer töltőállomás állt rendelkezésre az elektromos autók töltésére, a European Alternative Fuels Observatory adatai szerint, ez az első, 2011-es adathoz képest hetvenszeres növekedést jelent.
Nem gyerekjáték, vagy mégis?
Az elektromos autók lényegesen drágábbak, mint a hasonló kategóriájú és tudású benzines vagy dízel járművek, a prémium kategóriát képviselők ára pedig egészen magasra ugorhat. Az e-autózásnak komoly lökést adó Tesla S Model például 80-100 ezer dollár közötti összegért vásárolható meg, persze egyedi igények alapján még magasabb is lehet az ár. Azonban nem feltétlenül kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy valaki szert tegyen egy Tesla-ra, igaz a 14 dolláros változat nem a garázsba, hanem inkább a gyerekszobába, vagy gyűjtők esetében egy vitrinbe illik. A világ egyik leghíresebb játékautó gyártója, a Matchbox ugyanis ennek az autónak is elkészítette a kicsinyített mását.
„Az elmúlt években rengeteget fejlődtek az elektromos autók és az őket kiszolgáló infrastruktúra, amire szükségünk is van, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban korántsem olyan ütemű az átállás a hagyományosról az elektromos meghajtásra, mint indokolt lenne. A klímacélok elérésének támogatására a közelmúltban jelentettük be, hogy 2030-ig mintegy 14 000 járműből álló céges flottánkat teljes egészében elektromos meghajtású autókra cseréljük le. Az e-mobilitás számos munkatársunk számára egyáltalán nem újdonság, hiszen olyan termékeken dolgoznak, ami annak elterjedését támogatja. Az EcoStruxure for eMobility rendszerünk például teljes körű megoldást nyújt a töltési infrastruktúra kialakítására a tanácsadástól a mikrohálózatok kiépítésén és menedzselésén át a töltőállomások szállításáig” - mondta el Kozma László, a Schneider Electric szakértője.
A jelentés szerint 1980 óta évente nagyjából 1 százalékkal bővül az emberiség vízfogyasztása, és ha nem változik ez az ütem, akkor 2050-ben a 2016-oshoz képest 20-30 százalékkal több vízre lesz szükségünk ahhoz, hogy eltartsuk magunkat. Bár a Föld felszínének kétharmadát víz borítja és bolygónk teljes vízkészletét közel 1,4 milliárd köbkilométerre teszik, ennek nagyon kis része, mintegy 2,5 százaléka az édesvízkészlet. Ráadásul a megújuló – vagyis a folyókban lévő, illetve a csapadékkal érkező – édesvíz még kevesebb, becslések szerint a Föld teljes vízkészletének mindössze 0,003 százaléka.
A szakemberek szerint nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy elfogy a víz, viszont mindenképpen szükség lenne arra, hogy változtassunk szokásainkon. Elég csak arra gondolni, hogy egy csésze kávé előállításához mintegy 140 liter vizet használunk fel, míg egy kilogramm szarvasmarhahúshoz 16 ezer litert.
Eközben világszerte 844 millió ember nem jut hozzá még alapszintű ivóvíz-szolgáltatáshoz sem. Még többen, majdnem 900 millióan vannak azok, akik számára semmilyen szennyvízkezelési megoldás nem érhető el. Ez óriási egészségügyi kockázatot, járványveszélyt jelent, elég csak arra gondolni, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány során is az egyik legfontosabb védekezési módszer a személyes higiénia biztosítása, a rendszeres kézmosás.
Ahogyan arra az ENSZ legújabb, március 22-én kiadott vízügyi jelentése is utal, a következő évtizedekben hatalmas beruházásokra lesz szükség a biztonságos vízellátás biztosításához. A becslések viszonylag széles skálán szóródnak, a World Water Council 2030-ig 6700 milliárd dolláros beruházási igénnyel számol, míg az OECD 2050-ig 22,7 ezer milliárd dollárossal.
A víz kulcsfontosságú létezésünk szempontjából, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ellátási biztonságra. A jelenleg már elérhető fejlett technológiák révén a víz- és szennyvízszolgáltató cégek jelentősen tudják növelni működési hatékonyságukat. A Schneider Electric az EcoStruxure speciálisan a vízipar számára kialakított architektúrájával komplett megoldást nyújt a terepi eszközöktől (pl.: intelligens szivattyús alkalmazásokra fejlesztett frekvenciaváltók) a vezérlésen és megjelenítésen át az intelligens döntéstámogató rendszerekig” – mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric termékmenedzsere.
A vízszolgáltatási szektor a világ energiafelhasználásának mintegy 4 százalékáért felelős jelenleg. A becslések szerint az ágazat energiaigénye 2040-ig a 2016-os szint duplájára nő majd. Ugyanakkor a jelenleg is rendelkezésre álló technológiai megoldások hatalmas lehetőségeket kínálnak a hatékonyabb vízgazdálkodás megvalósítására, és a Nemzetközi Energia Ügynökség 2016-os elemzése szerint elvileg adott a lehetőség arra is, hogy 2040-ig akár 15 százalékkal csökkentse energiafelhasználását a vízügyi szektor. Ez azon túl, hogy komoly megtakarítást jelentene a szolgáltatócégeknek, aminek köszönhetően tovább javíthatnák az ellátás színvonálat, a klímavédelem szempontjából is fontos lépés lenne, hiszen csökkenteni lehetne az üvegházhatású-gázok kibocsátását. "