A 9 legnagyobb hiba az adatközpontok kialakítása és tervezése során

Számos vállalkozás a biztonságos kapacitási küszöbértékeken kívül működik, és alig vagy egyáltalán nincs elegendő hely a bővítésre. Az IDC szerint az adatközpontok átlagosan 9 évesek. A Gartner azonban azt állítja, hogy a 7 évnél idősebb infrastruktúrák elavultak. A túlzsúfolt vagy elavult adatközpontok akadályt jelentenek a növekvő szervezetek számára, és néha az új adatközpont(ok) építése jelenti az egyetlen megoldást. Míg a piacra kerülési sebesség kritikus a siker szempontjából, azok a vállalatok, amelyek nem képesek megfelelően felmérni üzleti igényeiket, olyan elavult adatközpontokat hoznak létre, amelyek nem teljesítik a rendelkezésre állási időre vonatkozó teljesítménycélokat, vagy nem felelnek meg a jövőbeli üzleti igényeknek
Hogyan kerülheti el a legsúlyosabb hibákat az építés és a bővítés világába való belépéskor?

A kulcs az adatközponti létesítmények megtervezéséhez és felépítéséhez használt módszertanban rejlik. A vállalatok túlságosan gyakran alapozzák terveiket a négyzetlábankénti watt értékre, a négyzetlábankénti beruházási költségekre és a szintre – azaz olyan kritériumokra, amelyek esetleg nem igazodnak a teljes üzleti célkitűzéseikhez és a kockázati profiljukhoz. A nem megfelelő tervezés az értékes tőke rossz felhasználását eredményezi, és növeli az üzemeltetési költségeket.

Számos vállalat belebonyolódik a feladatba, miközben a teljesítményjellemzőkre, a „zöld” kezdeményezésekre, az egyidejű karbantarthatóságra, az energiafelhasználás hatékonyságára (PUE) és az energiafelhasználás és környezetvédelem terén betöltött vezető szereppel kapcsolatos tanúsítás (LEED) kiérdemlésére koncentrálnak. E kritériumok mindegyike alapvető fontosságú a döntéshozatali folyamatban. A részletek azonban gyakran elhomályosítják a lényeget. A legtöbb vállalat nem látja meg az üzleti lehetőséget az adatközpont-bővítésben – ami egy holisztikus megközelítés által vezérelt bővítés.

Bár számos tanácsadó áll rendelkezésre, hogy utat mutasson Önnek, az ötletek és a befektetett munka felmérése megterhelő kihívást jelenthet. Az 1–3 megawattos tartományba tartozó kritikus kapacitásigényű vállalatok ebbe a kockázati kategóriába sorolhatók. A kritikus jellegű középméretű felhasználók nem kevésbé fontosak, mint az óriásfelhasználók; a megfelelő bővítési tervek végrehajtásához szükséges belső műszaki szakértelem azonban korlátozott lehet. Ez a több forrásból származó információk általi túlterheltséghez vezet, ami zavart és rossz döntéshozatalt eredményez.

„Az adatközpont-tulajdonosoknak rengeteg problémájuk van jelenleg. Eszközeik létfontosságúak, de kezelhetetlenek. Az energiafogyasztás egy vagyonba kerül nekik. Nem tudják a már meglévő eszközök hűtését biztosítani, és képtelenek csökkenteni egy esetleges katasztrofális áramkimaradás kockázatát. Ha pedig új beruházásokat végeznek, az új rendszer már elavultnak fog számítani, mire elkészül” – Stanford Group

Könnyű belesétálni abba a csapdába, hogy kizárólag a tőkeköltségre fókuszálunk; pedig az építéshez vagy bővítéshez döbbenetes mennyiségű pénzre lehet szükség. A tőkeköltség-modellezés kritikus fontosságú, de ha nem vette figyelembe az üzleti szempontból kritikus fontosságú létesítmények infrastruktúrájának üzemeltetési és karbantartási költségeit (OpEx), akkor igen félrevezető módon vázolta fel a hatékony üzleti tervezés teljes folyamatát.

Az adatközpont OpEx-költségmodellezéséhez két kulcsfontosságú elem szükséges: a karbantartási költségek és az üzemeltetési költségek. A karbantartási költségek a kritikus fontosságú létesítmények támogatási infrastruktúrájának megfelelő karbantartásával kapcsolatos költségeket jelentik. Ide tartoznak többek között, de nem kizárólag az OEM-berendezések karbantartási szerződései, az adatközpont tisztítási költségei és az alvállalkozóknak fizetett javítási és frissítési költségek. Az üzemeltetési költségek a napi üzemeltetéssel és a helyszíni személyzettel kapcsolatos költségeket jelentik. Ide tartoznak többek között, de nem kizárólag a személyzeti létszám, a személyzet képzési és biztonsági programjai, a helyspecifikus üzemeltetési dokumentáció létrehozása, a kapacitáskezelés, valamint a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési irányelvek és eljárások. Ha nem számolt ki 3–7 éves üzemeltetési és karbantartási (O&M) költségvetési tervet, akkor nem tud olyan megtérülési (ROI) modellt létrehozni, amely támogatja az okos üzleti döntéseket

Ha üzleti szempontból kritikus fontosságú adatközpont építését vagy bővítését tervezi, legjobb megközelítésként három alapvető TCO-paraméterre érdemes összpontosítania: 1) tőkeköltség, 2) üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint 3) energiaköltségek. Ha egy összetevőt kihagy, azzal olyan modell létrehozását kockáztatja, amely nem megfelelően hangolja össze vállalata kockázati profilját és üzleti kiadási profilját. Abban az esetben, ha a „vásárlás” (kolokáció/hosting használatával) vagy a belső kiépítés között kell döntenie, jelentősen nő annak a kockázata, hogy nem veszi figyelembe ezt a TCO-val kapcsolatos megközelítést.

Egy másik gyakori hiba maga a becslés. Az igazgatótanácsokhoz benyújtott, adatközpont bővítésére vagy építésére irányuló pénzügyi igények gyakran túl alacsonyak, és hibát eredményeznek. A döntéshozatal folyamata valahogy így néz ki:

• A tőkeigényt benyújtják és előzetesen jóváhagyják. Pénzügyi forrásokat különítenek el a valódi költségvetés átvizsgálására, rögzítésére és létrehozására.
• Időt fordítanak a fenti költségvetési folyamat lefolytatására.
• A vizsgálat azt mutatja, hogy az eredeti költségvetési kérelem túl alacsony.
• A projektet elhalasztják. Ez hatással van a szakmai előmenetelre, valamint arra, hogy képesek lesznek-e a belső és külső ügyfelek számára szolgáltatást nyújtani, illetve a potenciális ügyfelekre is.
• Ezzel bezárul a kör, és visszakerül az 1. legnagyobb hibához: A TCO-megközelítés alkalmazásának elmulasztása és egy holisztikus pénzügyi modell felépítése.

A költségvetéssel kapcsolatos problémák könnyen kiküszöbölhetők, de bukásra van ítélve, ha beleesik a 3. számú csapdába

„Az 1–3 megawattos tartományba tartozó kritikus kapacitásigényű vállalatok ebbe a kockázati kategóriába sorolhatók.” – Mike Manos, iparági szakértő

Két olyan hibás lépés van, melyek miatt vállalata túlköltekezési „halálspirálba” kerülhet. Először is, mindenki 3. szintű rendszert akar, de nem mindenkinek van rá szüksége. Másodszor, a legtöbb esetben a valós üzleti igények nem támasztják alá a négyzetlábankénti/rackenkénti kilowattértékkel kapcsolatos elképzeléseket. Túl sokszor fordul elő, hogy a „mindenképpen 300 watt/négyzetláb szükséges” megközelítés alkalmazása nem indokolt. Ne építse túl a rendszert; ezzel csak a tőkét pazarolja. A magasabb szintű létesítmények magasabb üzemeltetési, karbantartási és energiaköltségeket is eredményeznek. Ez teljesen aláássa a megfelelő üzleti modell és a ROI alapjait. Először határozza meg a megfelelő tervezési feltételeket és a teljesítményjellemzőket. Ezt követően e köré állítsa fel a tőkeráfordításait és a működtetési költségeket. Mielőtt felkeresné az igazgatótanácsot, győződjön meg arról, hogy a tervezési feltételek és a pénzügyi modell megfelelően van összeállítva. A tervezési paraméterekről további információkat a 142. sz. Adatközpontprojektek című tanulmány tartalmazza: Rendszertervezés.

A vállalatok gyakran még a tervezési feltételek és a teljesítményjellemzők megléte előtt elkezdik keresni az építésre alkalmas helyet. Enélkül a fontos információ nélkül nincs értelme a helyszínek látogatásával vagy átvizsgálásával tölteni az időt. Ez a „ló fordítva történő megülésének” tipikus esete, és a leggyakrabban az 1–3 megawattos tartomány felhasználóival fordul elő. Míg az óriásfelhasználók általában szakértők ezen a területen, és figyelembe veszik az energia rendelkezésre állását és költségét, a szálakat, a földrajzi kérdéseket, mint például a földrengéseket, tornádókat és árvízterületeket stb., az alapszintű felhasználók gyakran olyan üzleti modellekkel rendelkeznek, amelyek alapján a fő üzleti területükön kell felépíteniük vagy újraépíteniük egy egységet. A hely idő előtti kiválasztásával vagy szűk földrajzi területen történő kijelölésével az a probléma, hogy a helyszín gyakran nem felel meg a tervezési követelményeknek. Például kényelmes megoldásnak tűnik, ha az adatközpont az iroda alatt két szinttel, vagy éppen két saroknyira található, de az üzleti szempontból kritikus fontosságú adatközpontok esetén a helyszín feltételeinek hosszú listáját kell figyelembe venni, és ezek a feltételek általában nem teljesülnek a több bérlős környezetekben anélkül, hogy jelentősen megnőnének az építési költségek, vagy korlátozottá válna a jövőbeli bővítések lehetősége. A Helyszínválasztás kritikus fontosságú létesítmények esetén című 81. sz. tanulmányban további információt olvashat a hiba elkerüléséhez. Egyes vállalatok a kritikus fontosságú informatikai infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges emelt padlózat mennyiségére alapozzák a helyszíni keresési feltételeket. Ez a következő nagy hibához vezethet

„Bár az adatközpont fizikai kialakítása kritikus fontosságú, a hely üzemeltetésének és karbantartásának módja fontosabb szerepet játszik az hely rendelkezésre állásával kapcsolatos célok elérésében” – Uptime Institute

Az adatközponti létesítményinfrastruktúra összetevőinek elhelyezéséhez jelentős méretű területre lehet szükség. A legmegbízhatóbb rendszerekben az emelt padlózat és a támogatást nyújtó eszközök aránya akár 1:1 is lehet. Sok vállalat kizárólag az informatikai eszközökre alapozza a helyigényét. A mechanikus és elektromos berendezések azonban jelentős mennyiségű helyet igényelnek. Emellett számos vállalat figyelmen kívül hagyja az irodahelyiségekhez, a berendezésparkhoz és az informatikai berendezések összeállítási területeihez szükséges alapterületet. Éppen ezért, mielőtt kidolgozná a tér terveit, feltétlenül meg kell határoznia a tervezési feltételeket. Enélkül nem lehet az Ön általános igényeinek kielégítéséhez szükséges teljes területet meghatározni.

Az adatközpontipar jó munkát végzett a moduláris kialakítások fontosságának előmozdításával. A moduláris megközelítés alkalmazása azonban nem garantálja a sikert. A moduláris megközelítések alapja, hogy a tőke megőrzése érdekében csupán az utolsó pillanatban, és mindig csak egy-egy berendezéssel bővítik az infrastruktúrát. A vállalatok így is gyakran „zsákutcába” futnak, mert nem jó kristálygömbből próbálják megjósolni a jövőbeli igényeket. Minden megváltozhat, és meg is fog változni. A moduláris és rugalmas kialakítás a hosszú távú siker kulcsa. Az egyesülés, a vállalkozás felvásárlás általi exponenciális növekedése vagy a kis helyigényű berendezésekre történő hirtelen váltás miatt még a legjobb négyzetlábankénti/rackenkénti kilowatt-teljesítményt biztosító tervek is elavulttá válhatnak. Elektromossági szempontból úgy kell tervezni, hogy a meglévő modulokhoz a működés megszakítása nélkül hozzáadhatók legyenek UPS-ek. A bemeneti és kimeneti elosztórendszereket úgy tervezze meg, hogy azok igazodjanak az alapkiépítés kritériumainak esetleges jövőbeli módosításaihoz. Az esetleges jövőbeli kapacitásigényekhez igazított, túlméretezett elosztórendszer költsége elhanyagolható mértékű a teljes TCO,modellezés tekintetében. Mechanikai szempontból a legtöbb felhasználó hűtési igényeihez elegendő a hagyományos körkörös hűtés, a megfelelő padlómagassággal és a hideg/meleg folyosók megtervezésével. Egy nagy teljesítménysűrűségű berendezés bevezetése azonban mindent megváltoztathat. Győződjön meg arról, hogy alapkialakítása lehetővé teszi az egyedi, rackbe/sorba helyezhető hűtési megoldások rugalmas (megszakítás nélküli) beiktatását.

Az energiafelhasználás hatékonysága (PUE) hatásos eszköz a hatékonyság növelésére és mérésére. Az energiahatékonysággal kapcsolatos különféle állítások azonban jelentős félreértésekhez vezethetnek. Az új kiépítések és bővítések szinte minden esetben tőkeköltséggel járnak, ha alacsonyabb PUE-értéket szeretne elérni. A vállalatok sokszor a megfelelő szándékok alapján tűzik ki a PUE-célt, de a számításnál nem vesznek figyelembe minden megfontolandó tényezőt. Teljesen tisztában kell lennie a tőkeköltséggel kapcsolatos megtérülési rátával, hogy elérje céljait. Fel kell tennie a kérdést, hogy mennyi a TCO a célként megadott PUE-hoz képest?

A PUE, a ROI és a TCO közötti egyensúly illusztrálására és megértésére számos mód létezik. Íme három intő példa a hibalehetőségről és a félreértésről:

• Milyen napon számították ki a tervezési feltételeket? A számítást vagy mérést a „tökéletes nap” alapján végezték? Vagy az éves átlag alapján?
• A számítás az adatközpont teljesen vagy részben terhelt működési állapotán alapult? Minden berendezéshatékonysági görbe a terhelési profilok alapján változik. A PUE-k naponta, sőt, akár óránként változnak valós üzemi körülmények között.
• Végezetül pedig állandó vita folyik a vízhűtéses hűtők és a léghűtéses hűtők hatékonyságáról. Minden alkalmazás többféle opcióval rendelkezik a „szabad hűtéses” vagy a „közbenső hűtős” megoldások tekintetében a PUE csökkentése érdekében. Például a TCO-val/ROI-val kapcsolatos üzleti döntés meghozatalakor fel kell tennie magának a következő kérdést: Milyen költségekkel jár a vízhűtéses megoldás feltöltéséhez szükséges víz, valamint a vízkezelési megoldás fenntartása? Vegye figyelembe, hogy egy tipikus 2 megawattos, vízhűtéses tornyokat használó adatközpontban naponta 50–60 000 gallon vízre van szükség.

Az üzleti célok eléréséhez fordítsa előnyére a PUE-t, de legyen óvatos! Ügyeljen arra, hogy ne éljen vissza a számítási képlettel azért, hogy igazolni tudja a teljes tőkeköltséget és a működési költségeket tartalmazó költségvetést.

A U.S. Green Building Council (USGBC) a mai napig nem határozott meg egyedi kritériumokat az adatközpontok LEED-kritériumai tekintetében. A minősítés azonban a Kereskedelmi belsőépítészeti ellenőrzőlista használatával megszerezhető. Három alapvető hibalehetőség van:

• A megfelelési kritériumok alapvető értelmezésének elmulasztása. Ezt a fent hivatkozott dokumentum megtekintésével lehet orvosolni.
• A LEED-tanúsítvány megszerzésének lehetősége utólag merül fel. A LEED-tanúsítvány megszerzése a tervezési koncepciónál kezdődik, és a projekt befejezése után egy formális tanúsítással ér véget. Vonjon be egy szakképzett LEED-szakembert vagy tanácsadócéget már a tervezési folyamat kezdetén.

A tanúsítvány megszerzésével kapcsolatban költségek merülnek fel. Ha nem veszi figyelembe ezeket a kapcsolódó költségeket, az kihat a TCO-ra és az üzleti döntések tervezési folyamataira.

Ahogy korábban is említettük, az egyszerű megoldás jobb. A célként kitűzött szintbesorolástól függetlenül több tucat módja van egy hatékony rendszer megtervezésének. A redundanciával kapcsolatos célok legtöbbször túlságosan bonyolult megoldásokhoz vezetnek. Ha pedig ehhez még hozzájönnek a moduláris rendszerek kiépítésével kapcsolatos különféle megközelítések, hamar összekuszálódnak a dolgok.

A belső körben vagy választott tanácsadójával való tervkészítéskor első számú célként az egyszerűséget tűzzék ki. Miért?

• Az összetettség gyakran több berendezéssel és alkatrésszel jár. A több alkatrész több hibalehetőséget jelent.
• Emberi hiba. A statisztikák változóak, de következetesek. A legtöbb adatközponthibát emberi hiba okozza. Az összetett rendszerek növelik a működési kockázatot.
• Költség. Az egyszerű rendszerek kiépítése kevésbé költséges.
• Üzemeltetési és karbantartási költségek. Ismételten megjegyzendő: az összetettség gyakran több berendezéssel és alkatrésszel jár. A járulékos üzemeltetési és karbantartási költségek exponenciálisan növekedhetnek.
• A tervezés során az eredményt tartsa szem előtt. Számos terv papíron jól néz ki. Az adatok alapján Ön és tanácsadója egyaránt könnyedén kedvező színben tűntetheti fel a kiválasztott konfigurációt és az által biztosított potenciális rendelkezésre állási időt. Ha azonban a tervezéskor nem veszik figyelembe az üzemeltetéssel vagy szervizeléssel kapcsolatos „karbantarthatósági” tényezőt, annak a rendszer rendelkezésre állási és a személyzet biztonsága láthatja a kárát.

Bár számos adatközpont-tervezés, -építés és -bővítés hibás, az Önének nem feltétlenül kell annak lennie. Ha elkerüli a tanulmányban vázolt 9 legnagyobb hibát, akkor jó úton halad a siker felé. Összefoglalva:

1. Kezdje a teljes bekerülési és működtetési költséggel kapcsolatos megközelítéssel
• Vesse össze a kockázati profilját az üzleti kiadási profiljával
• Hozzon létre egy olyan modellt, amely tartalmazza a tőkeberuházási és üzemeltetési költségeket, valamit az energiaköltségeket

2. Határozza meg a tervezési kritériumokat és a teljesítményjellemzőket
• Ezeket a kritériumokat a kockázati profiljára és üzleti céljaira alapozza
• Hagyja, hogy ezek a kritériumok határozzák meg ténylegesen a kialakítást, beleértve a szintet, a helyszínt és a tér megtervezését is – és ne fordítva

3. Tervezéskor tartsa szem előtt az egyszerű és rugalmas kialakítást
• Olyan tervet készítsen, amely megfelel a rendelkezésre állási idővel kapcsolatos követelményeinek, de alacsonyan tartja a költségeket a kiépítés és az üzemeltetés során – az egyszerűség a legfontosabb.
• Terve legyen rugalmas, lehetőséget biztosítva a be nem tervezett bővítések számára

4. Ha a PUE és a LEED része az Ön kritériumainak, tanulmányozza az ezekkel kapcsolatos gyakori félreértéseket és kiadásokat.

A teljes bekerülési és működtetési költség (TCO) megközelítés használatával megfelelő tervet készíthet, és olyan adatközpont-létesítményt hozhat létre, amely ma és a jövőben is megfelel vállalata teljesítménybeli és üzleti igényeinek.

Mike M. Hagan röviddel a Lee Technologies felvásárlása után, 2011-ben csatlakozott a Schneider Electric vállalathoz. Ezt megelőzően Hagan 1988 óta dolgozott a Lee Technologies vállalatnál.

25 év kereskedelmi tapasztalattal a háta mögött Hagan igazi veteránnak számít a szakmájában, és ügyfélközpontú értékesítési és marketingmegközelítést alkalmaz, amely az üzleti stratégiák kidolgozására összpontosít a megfelelő taktikai megoldásokkal. Elkötelezett az alapvető üzleti elveken alapuló adatközpont-tervezés iránt, ilyen például a versenyelőny megszerzése, az üzemeltetési költségek csökkentése, a tőke megőrzése, a piacok bővítése és a nyereség növelése.

Hagan számos, iparági folyóiratban megjelent tanulmány és cikk szerzője, és gyakran tart előadást az iparággal kapcsolatos olyan eseményeken, mint például a Tier 1, a 7x24 Exchange, a Data Center Dynamics, az AFCOM és a CoreNet Global. Mielőtt csatlakozott volna a Lee Technologies vállalathoz, Hagan felső vezetői és értékesítési pozíciót töltött be a Liebert, a Hitachi, a SunGard és a Danaher Corporation vállalatoknál. Gyártásmérnöki alapdiplomáját a Miami Egyetemen szerezte Oxfordban, Ohióban.

John Lusky a Lee Technologies szolgáltatási csoport tervezési/építési osztályának villamosmérnöki igazgatója. Jelenlegi feladatai közé tartozik az adatközponti környezetekhez kapcsolódó kritikus fontosságú energiaellátó rendszerek költségeinek becslése és azok kialakítása.

Az iparilétesítmény-vezérlő és a kritikus fontosságú energiaellátó rendszerek tervezése, építése, integrálása és telepítése terén szerzett több mint 14 éves tapasztalatával John továbbra is a határokat feszegeti a mérnöki területeken. A folyamatvezérlés és az ipari automatizálás terén szerzett kiterjedt tapasztalatai révén alapos ismeretekkel rendelkezik a különböző vezérlőrendszerekről, és rálátása van a kritikus környezetben több tudományágat átfogó, magas redundanciaszintű rendszerekben jelen lévő interakciókra. John számos rendkívül robusztus, de költséghatékony megoldást fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik a rendszerek modulonkénti bővítését a terhelés növekedésével összhangban.

Johnnak az adatközponti környezetekben végzett építési és karbantartási tevékenységekkel kapcsolatos átfogó ismeretei révén minimalizálhatók a problémák az építés során, és egyszerűbbé tehetők a jövőbeli karbantartási műveletek. Szorosan együttműködik az ügyfelekkel annak érdekében, hogy feltérképezzék a saját igényeiket anélkül, hogy megpróbálnák egy már meglévő tervbe préselni ezeket az igényeket. Emellett rendszeresen együttműködik az ügyféllel, hogy segítsen nekik jobban megérteni a teljes bekerülési és működtetési költségek modellezését, a helyszínválasztást és a PUE/LEED kezdeményezéseket.

Tuan Hoang, P.E. a Lee Technologies vezető mérnöke, aki a vállalat tervezési és mérnöki csapatát irányítja az adatközpontokra vonatkozó megoldások fejlesztésében. Tuan feladatai közé tartozik a különböző kritikus fontosságú HVAC-rendszerek – többek között a számítógépes légkondicionáló rendszerek, hűtők, tornyok és párásítás – költségeinek becslése és azok tervezése. A Lee Technologies vállalathoz történő 2005-ös csatlakozását megelőzően Tuan az amerikai haditengerészet repülőgép-anyahajói számára tervezett hűtő- és szellőzőrendszereket a Northrop Grumman vállalattal, valamint egy mechanikával, elektromossággal és vízvezetékekkel foglalkozó céggel.

A kritikus fontosságú hűtőrendszerek terén 10 éves tapasztalattal rendelkező veteránként Tuan különböző szempontokat visz az adatközpontipar kritikus fontosságú rendszereinek megtervezésébe. Tapasztalata kiterjed a létesítmények felmérésére, a várható jövőbeni növekedés kiszámítására és a fejlesztési szakaszok zökkenőmentes átmenetét lehetővé tevő megoldásokra.

Scott Walsh P.E., LEED A.P. LED-akkreditált szakmérnök a Lee Technologies szolgáltatási csoportjának tervezési/építési osztályán. Scott jelenlegi feladatai közé tartozik a helyszín vizsgálata és ellenőrzése; a berendezések kiválasztása és specifikációja; a terhelés kiszámítása; a tervezési dokumentumok ellenőrzése a vonatkozó előírásoknak való megfelelőségük szempontjából; a műszaki rajzok elkészítése; az építési dokumentumok elkészítése; és a helyszíni koordináció.

Az adatközpontiparban szerzett több mint 7 éves tapasztalatával Scott a mechanikai tervezés, a követelményelemzés, a LED-projekttervezés, a stratégiai projekttervezés, a mérnöki fejlesztés és a projektkezelés szakértőjének számít az adatközpontok terén. Nagy tapasztalattal rendelkezik a PUE alkalmazásában a LED-adatközpontprojektek tervezése során.